MIÉRT SZÜKSÉGSZERŰ AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIÁK FEJLESZTÉSE?
Igazán jó vezetővé az tehet valakit, ha magas EQ-val rendelkezik: az érzelmileg intelligens vezetők ugyanis felhasználják érzelmeiket terveik alakításában.
“A kiváló és az átlagos vezetőket az érzelmi kompetenciáik különböztetik meg.” Spencer, 1997
Joggal kérdezheted, mi köze az érzelmeknek a vezetői készségekhez (kompetenciákhoz).
A vezetőktől természetesen elvárható a szaktudás és a jó értelmi képesség, ugyanakkor számos kutatás talált kapcsolatot az érzelmi intelligencia (EQ) és a munkahelyi teljesítmény között. Az érzelmi intelligencia hatalmas előnye, hogy fejleszthető, szemben a stabil személyiségvonásokkal.
Társas kapcsolataink hatékony kezelése
Az érzelmi intelligencia elengedhetetlen problémamegoldási helyzetekben, kommunikációban. Miért?
A változások korszakában például különösen fontos, hogy képesek legyünk bármikor új feltételekhez alkalmazkodni, újratervezni, ráadásul mindezt sokszor szempillantás alatt. Vezetőként ez megköveteli az üzlettársainkkal, partnerekkel, munkavállalóinkkal való folyamatos, hatékony együttműködést is.
Tehát sikerességünk egyik fő feltétele.
Saját érzelmeink egyensúlyban tartása
Biztosan ismerős számodra is a következő szituáció:
Épp egy fontos tárgyalásra igyekszel, amikor egy munkatársad olyan kérdéssel keres meg, amiben azonnali döntést kell hoznod.
Az, hogy mennyire tudunk stresszhelyzetben higgadtan kommunikálni, megfontoltan dönteni és együttműködést generálni, attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek kezelni az érzelmeinket. Ez pedig tanulható!
Tehát az EQ több kritikus ponton segítheti a vezetőket az eredményesség elérésében, például:
- a csoportfolyamatok irányításában
- a tervezés, szervezés fl exibilis, rugalmas megvalósításában
- saját maguk és mások motiválásában
- körültekintőbb döntések meghozatalában.
De mi is valójában az érzelmi intelligencia, ami ennyire létfontosságú, mégsem fordítunk elegendő fi gyelmet rá?
Az érzelmi intelligencia, azaz EQ a szociális készségek egyik dimenziója. Magában foglalja saját érzelmeink és mások érzelmeinek megfigyelését, a kettő közötti különbségtevés képességét, valamint azt, hogy az ebből kapott információt fel is tudjuk használni mindennapi interakcióink során, azaz beépítsük a viselkedésünkbe.
Tudományos háttér:
A gondolkodás és az érzelem közötti kapcsolat kutatásának legfrissebb eredményeként Mayer és Salovey (2001) az EQ 4 területét különbözteti meg:
- az érzelmek észlelése – pl. arckifejezésben, művészetben
- az érzelmek gondolkodásba való integrálása – pl. másokon érzett érzelmek beillesztése
- az érzelmek megértése – pl. érveléshez való használata
- az érzelmek szabályozása – pl. önmagunk megnyugtatása.
Bár a tudományt régóta foglalkoztatja az érzelmek szerepe, az első publikáció, amelyben az érzelmi intelligencia abban az értelemben szerepelt, ahogy ma használjuk, csak a közelmúltban jelent meg (Mayer és Salovey, 1990).
Az utóbbi évtizedekben zajlott le a pszichológiában az úgynevezett aff ektív forradalom, amely új keretet adott az érzelmekről való gondolkodásnak és megteremtette az érzelmek empirikus tanulmányozásának feltételeit.
Az érzelmek legfontosabb funkciói: a cselekvések irányítása és a kognitív rendszer különböző szerveződési módokba való strukturálása, valamint a társas érintkezés szabályozása.
Az érzelmi intelligencia pedig képessé teszi az embert ezen érzelmekből származó információk pontos és hatékony feldolgozásra.
Videóink
