A változás, mint lehetőség
„Semmi sem állandó, csak a változás maga.” – Hérakleitosz szavai pedig 2020-ban talán még annál is aktuálisabbak, mint amennyire az elmúlt években gondoltuk volna. A mögöttünk álló hónapok ugyanis megmutatták, a megszokott mindennapi rutin, a bejáratott megoldásaink, az, ahogyan a feladatinkat végezzük, gyakorlatilag másodpercek alatt íródhat át – ezt a globalizáció pedig még tovább gyorsítja.
S bár a rendelkezésünkre álló eszközök száma sokszorosa annak, mint amivel az ókori görögök rendelkezhettek, a váratlan eseményekre mi sem tudunk minden esetben felkészülni. Mégis fontos, hogy a lehetőségekhez mérten mindent megtegyünk a gördülékeny irányváltásokért, vezetők pedig nemcsak magunkért, hanem a velünk dolgozókért is felelősséget kell vállalnunk. Épp ezért elengedhetetlen a B (vagy akár C és D) tervek gyártása még akkor is, ha valószínűtlennek látjuk a forgatókönyv módosulását.
Nem megszokott hétköznapok
Az idei év pedig elég sok okot adott a forgatókönyvek módosítására, felülírta a terveinket és rámutatott arra is, hogy az előzetes elképzeléseinket sokkal gyakrabban kell módosítanunk, felülbírálnunk, mint azt korábban gondoltuk volna. Az ilyen helyzetek kezelésében nagyfokú flexibilitás szükséges: mind a vállalkozók, a cégvezetők, mind pedig az alkalmazottak részéről. Emellett segíthet a változás pozitív megközelítése: ha az átalakításokra vagy a válsághelyzetre egyfajta lehetőségként tekintünk.
Vezetőként fontos továbbá szem előtt tartanunk, hogy az emberek számára alapvető igény az informáci, ami egy váratlan helyzetben még inkább felértékelődik. Ne fukarkodjunk tehát mindazzal a tudással, amit mi már megszereztünk, a szükséges információkat adjuk át a velünk dolgozóknak, ugyanakkor tartsuk szem előtt azt is, hogy az információdömping ugyanúgy bizonytalanná tehet, mint a hiány.
Ismerjük fel a változások céljait, kutassuk a bennük rejlő lehetőségeket és maradjunk éberek, figyeljünk oda a k! Az alkalmazkodás kulcsa az, hogy átlátjuk a folyamatot és szükség esetén beavatkozunk a kimenetelbe, olyan kompromisszumokat vállalva, amelyek nem lehetetlenítik el a rövid- és hosszútávú célok megvalósítását.
Agilis megközelítés
A projektmenedzsmentből már ismerősen csengő tizenkét alapelvre épülő agilis fejlesztési módszertan a változáskezelésben is hasznunkra válhat. Az alkalmazkodás ugyanis nem azt jelenti, hogy lemondunk céljainkról, sokkal inkább annyit tesz: a környezet adta lehetőségeket kihasználva érjük el az áhított eredményt. A befolyásoló tényezők száma pedig exponenciálisan növekszik a csapatunk létszámával, illetve az olyan váratlan események bekövetkezésével, mint egy vírus berobbanása vagy egy hirtelen jött szervezeti átalakítás.
A kisebb részfeladatokra bontott projektek és a rugalmas visszacsatolások ellenállóbbá tehetik a vállalatot a kockázatokkal szemben. Ez pedig abban az esetben is fontos tényező, amikor egy pozitív és előremutató módosítást kell kezelnünk a szervezetben – például egy struktúra- vagy generációváltást. Az időben felosztott és megfelelően delegált részfeladatokkal azonban nemcsak gyorsabban, hanem átlátható módon alakíthatjuk a folyamatainkat.
A válság, mint változás
Ahhoz, hogy a járvány teremtette viharos időszakban is hatékony maradjon az ügymenet, a rugalmasság mellett az alkalmazkodóképességünkre is kimondottan nagy szükség van. Az agilis eszköztár segíthet abban, hogy még jobban kezeljük a változásokat, ugyanakkor a módszertant csak akkor tudjuk alkalmazni, ha pánik helyett lehetőséget látunk a kialakult új helyzetben. A Deloitte online elérhető összefoglalója szerint az agilis módszertan segíthet egy ilyen, rugalmas és hatékony változásmenedzsment megvalósításában – nemcsak fejlesztői környezetben!
