Képzelt riport munkatársaink fejlesztésről

Ezt az interjút korábbi beszélgetésekből vágtuk össze, amelyet egymástól függetlenül folytattunk le HR-es kollégákkal, akik a munkatársak fejlesztéséért voltak felelősek és CEO-kal, akik pedig közvetlenül a vállalati eredményekért. A véleményekből jól látszik, hogy nem érnek össze az érdekek, néha kifejezetten ellenérdekek működnek. Mindenki a másikra mutogat. Mi lehet a megoldás?

HR

CEO

Mennyire könnyű ma fejlesztési programokat megvalósítani a vállalatotoknál?

Elvileg van egy budget-tünk a fejlesztésekre, de nagyon sokszor nyúlnak hozzá, ha egy picit is alatta vagyunk a terveknek, így nehéz komolyan venni a tervezést. Ugyanakkor minden vezető sír, ha ki akarjuk venni a munkatársait a munkából, ezért igazán a nagyon rövid, fél vagy max. 1 napos programokat, vagy az on-the-job fejlesztéseket szeretjük. Ami viszont a legfontosabb probléma, hogy a vezetők nagyon sokszor nem látják értelmét a fejlesztéseknek, ezért nem adják oda szívesen munkatársaikat. Mindig vannak fejlesztéseink, a HR állandón azzal nyaggat, hogy kit, milyen fejlesztési programra szeretnék elküldeni. Nem szívesen foglalkozom ezzel, szerintem ez az ő dolguk. Persze nyilván kellenek a tréningek. Ugyanakkor, mi hozzuk az eredményeket és azt gondolom, hogy az eredmények előbbre valók, hiszen ebből él a cég. Tudom, hogy jó érzés kimozdulni a mindennapos taposómalomból és elmenni kicsit szórakozni, de meg kell érteni, hogy nem lehetnek a munkatársak állandóan tréningen.

Miért van az, hogy a vezetők gyakran nem látják értelmét a fejlesztéseknek?

Sokszor tapasztaljuk, hogy a vezetők csak azért csinálnak teljesítmény értékelést, mert az kötelező, az abból kijövő fejlesztési tervek használhatatlanok, a felszínen maradnak, csak tüneti kezelést nyújtanak. Ilyenek például az időgazdálkodás, vagy a konfliktusmenedzsment, stresszkezelés, szinte mindig ezek szerepelnek az éves TÉR-ből kieső fejlesztési igényekben. A valódi problémák rejtve maradnak. Nézzük például az időgazdálkodást: Ha valaki nem jól gazdálkodik az idejével, akkor annak több oka is lehet.

Vagyis a vezetők önállóan általában nem tudnak egy működő fejlesztési tervet összehozni.

A tréningek nagy részénél nem látjuk a megtérülést. Elmennek a kollégák, jól érzik magukat, talán tanulnak is valamit, de észrevehető változás a mindennapi munkájukban nem történik. Persze mérik a tréningeket és mindig megkapom az értékelést, hogy milyen nagyon jól érezték magukat és mennyit tanultak, de engem nem ez érdekel! Mi lesz a hozzáadott érték? Mikor fog megtérülni? Hol érhető tetten a fejlődés. Hatékonyabbak lesznek a kollégák? Elégedettebbek lesznek a vevők? Ezeket az összefüggéseket keresem és várom egy tréningtől.

Rengeteg tréningünk volt már, de nagyon kevésről mondhatom azt, hogy igazán volt értelme.

Miért nem segít a HR a fejlesztési terv megalkotásában a vezetőknek?

Van, aki kéri, van, aki elfogadja, ha felajánljuk és van, aki hallani sem akar a segítségről (ilyenkor általában el is marad a fejlesztési terv vagy az utolsó pillanatban kapkodva születik valami használhatatlan). Olyan vezető is van, aki eleve nem akar foglalkozni az egésszel, úgy gondolja, hogy ez nem az ő dolga. Majd a HR elbohóckodik valamit, csak őt és a munkatársait hagyják nyugodtan dolgozni, „amúgy is iszonyatos időnyomás alatt állunk” – mondják.

Nem tudom, úgy gondolják, hogy ez a mi dolgunk vezetőké. Volt néhány gyenge próbálkozás, hogy üljünk le együtt, beszéljük át, de be kell látni, hogy erre a vezetőknek nem igen van ideje.

A legegyszerűbb, ha mindenki csinálja a saját dolgát és nem zavarjuk egymás köreit. A HR csinálja meg a fejlesztési tervet, vagy adjon egy menüt, hogy hova küldhetjük az embereinket, aztán mi meg elküldjük, ha szükségesnek tartjuk. Nyújtsanak maximális szolgáltatást és kiszolgálást.

Mi a legfontosabb számodra fejlesztési programoknál

A munkatársak jól érezzék magukat, hogy szívesen menjenek legközelebb is. Legyen kézzel fogható eredménye, tanuljanak újat a kollégák, változzon a mindennapi viselkedésük pozitív irányba, főleg a vezetőké. Van egy kompetencia rendszerünk és abból kiindulva fejlesztjük a szükséges kompetenciákat. Mindenképpen hosszútávon gondolkodunk, hiszen a készségeket nem lehet egyik pillanatról a másikra fejleszteni. Mindig keressük az új témát, mert a munkatársakat könnyebb behozni az új témákra. Ha már fejlesztünk, azt várom a fejlesztési programoktól, hogy mihamarabb megtérüljenek. Kapcsoljuk össze az eredményességet, a hatékonyságot a tréningekkel. A HR kompetenciákról beszél, de attól, hogy valaki asszertívebb, nem ad el jobban. Nekem, mint vezetőnek, arra van szükségem, hogy a munkatársaim jobban kezeljék az adott szituációt, nem érdekelnek a kompetenciái, szedje fel a szükséges tudást és gyakorolja be a „varász” mondatokat. Így jobb vezető vagy jobb értékesítő, ügyfélszolgálatos lesz. Gyors eredmények kellenek, adott szituációra. Hatékonyság, eredményesség. Persze minél kevesebb költséggel

 

 

MI A FONTOS A FEJLESZTÉSI PROGRAMOKBAN

HR

–        Kompetencia alapú

–        Hosszútávú befektetés

–        Jól érezzék magukat a résztvevők

–        Új, trendi

–        Viselkedés változás

–        Vezető segítsége, tudatossága

CEO

–        Szituáció alapú

–        Rövid távú megtérülés

–        Fejlődés a hatékonyságban,
eredményességben

–        Mérhetőség

–        HR segítsége

 

A belső harcokban rengeteg energia emésztődik fel. Pedig munkatársaink fejlesztése az egyik legjobb befektetés, de érteni kell hozzá! A fejlesztési programok tervezése, megvalósítása, mérése egy külön szakma, ne bízza amatőrökre!